Áttekintés

  1. Egy-egy lecke néhány oldalból és esetlegesen elágazási táblázatokból épül föl.
  2. Egy oldalon valamilyen tartalom jelenik meg, és általában egy kérdéssel végződik. Innen származik a Kérdésoldal elnevezés.
  3. Az egyes oldalak általában tartalmaznak egy sor választ.
  4. A válaszokhoz hozzátartozhat egy rövid szöveg, amely megjelenik, ha az adott válaszra esik a választás. Ennek a szövegnek a neve a felelet vagy viszontválasz.
  5. Emellett a válaszokhoz hozzátartozik egy ugrópont. Az ugrópont lehet relatív - adott oldalhoz, következő oldalhoz való ugrás - vagy abszolút - a lecke bármely oldalát vagy a lecke végét megjelölő ugrás.
  6. Alaphelyzetben az első válasszal a lecke következő oldalára jutunk. A többi válaszokkal ugyanarra az oldalra ugrunk. Vagyis a tanuló ismét a lecke azonos oldalát látja, ha nem az első választ választotta. Ha már létrehozott egy tömböt egy tömb végével és a kérdés ezen belülre esik, akkor választhatja a tömbön belül még nem vett kérdésre való ugrást is. Ez a lehetőség nem jelenik meg, ha nem tömbön belül tartózkodik. Egy kérdéshalmazt bármikor tömbbe foglalhat és tömb végével láthat el.
  7. Azt, hogy melyik lesz a következő oldal, a lecke logikai sorrendje határozza meg. Ez az oldalaknak az a sorrendje, amelyet a tanár lát. Ez a sorrend az oldalak leckén belüli áthelyezésével módosítható.
  8. A lecke emellett rendelkezik navigálási sorrenddel is. Ez az oldalaknak azon sorrendje, amelyet a tanuló lát. A navigálás sorrendjét az egyes válaszokhoz megadott ugrópontok határozzák meg, így az számottevően eltérhet a logikai sorrendtől. (Noha az ugrópontok alapértékei nem módosulnak, a kettő szorosan összefügg egymással.) A tanárnak lehetősége van a navigálási sorrend ellenőrzésére.
  9. A tanulók számára való megjelenítés során a válaszok rendszerint összekeverten láthatók. Ennek megfelelően a tanár szempontjából elsőnek minősülő válasz nem feltétlenül látszik a tanuló által látott listán is az első helyen. (Továbbmenve, ugyanazon válaszok megjelenésekor ezek feltételezhetően eltérő sorrendben jelennek majd meg.) Kivételt képeznek a párosító kérdésekre adott válaszok, melyek esetén a válaszok sorrendje megegyezik a tanár által megadott sorrenddel.
  10. A válaszok száma oldalról oldalra változhat. Például egyes oldalak végződhetnek igaz-hamis kérdéssel, míg más oldalak végén egy helyes választ és, mondjuk, három eltérítőt tartalmazó kérdés szerepelhet.
  11. Olyan oldal is kialakítható, amelyen egyáltalán nincsenek válaszok. A tanulók ilyenkor egy Tovább menüpontot látnak az összekevert válaszok helyett.
  12. Ha a testre szabott pontozás ki van kapcsolva: leckék pontozása szempontjából helyesek azok a válaszok, amelyek az adott oldalhoz viszonyítva a logikai sorrendet illetően lejjebb találhatók. A hibás válaszok vagy ugyanarra az oldalra ugornak, vagy pedig olyanokra, amely az adott oldalhoz viszonyítva a logikai sorrendben feljebb találhatók. Így ha az ugrópontok nem változnak, akkor az első válasz a helyes válasz, a többi pedig hibás válasz.

    Ha a testre szabott pontozás be van kapcsolva: egy válasz pontozását a válasz pontértéke határozza meg, az összes elért pont a lecke teljes pontértékének százalékaként van megadva, legfeljebb 100%-ig.
  13. Egy-egy kérdéshez több helyes válasz is tartozhat. Ha például a válaszok közül kettő a következő oldalra ugrik, akkor mindkét válasz helyes. (Habár a tanulók ugyanazt a céloldalt látják, az adott oldalhoz vezető kapcsolódó válaszok eltérőek lehetnek a két válasz esetén.)
  14. A lecke tanári megjelenítésénél a helyes válaszoknál aláhúzott válaszcímke szerepel.
  15. Az elágazási táblázatok olyan egyszerű oldalak, amelyeken a lecke más oldalaira vonatkozó hivatkozások jelennek meg. Jellemző esetben a lecke egy elágazási táblázattal indul, amely afféle tartalomjegyzék szerepét tölti be.
  16. Az elágazási táblázat minden hivatkozása két összetevőt tartalmaz, a leírást és azon oldal címét, ahová a rendszer ugrani fog.
  17. Az elágazási táblázattal hatékonyan elágazásokra (vagy szekciókra) oszthat föl egy leckét. Egy-egy elágazáshoz egy sor oldal tartozhat (melyek mindegyike feltehetőleg ugyanarra a témára vonatkozik). Az elágazás végét rendszerint egy elágazás vége oldal jelöli. Ez egy különleges oldal, amely alaphelyzetben visszajuttatja a tanulót az előző elágazási táblázathoz. (Az elágazás végét jelölő oldalon a "visszatérő" ugrópontot szükség esetén az oldal szerkesztésével megváltoztathatja.)
  18. Egy lecke több elágazási táblázatot is tartalmazhat. Egy-egy lecke például szervezhető úgy, hogy a speciális kérdések a téma fő elágazásain belül azok részágait jelentsék.
  19. Fontos, hogy a tanulóknak lehetőségük legyen a lecke befejezésére. Erre a célra beiktathat egy "Lecke befejezése" elnevezésű pontot a fő elágazási táblázatba. Ezzel a Lecke vége nevű (képzeletbeli) oldalra ugorhat. Másik lehetőség, ha a lecke utolsó elágazását (az "utolsó" ez esetben a logikai elrendezés szerinti értelemben szerepel) a lecke végéig folytatja, vagyis nem zárja le egy Elágazás vége nevű oldallal.
  20. Testre szabott pontozás kikapcsolása esetén ha a lecke egy vagy több elágazási táblázatot tartalmaz, ajánlatos a "minimális kérdésszám" paramétert valamilyen ésszerű értékre beállítani. Ezzel alacsonyabb értéket adhat meg a pontszám kiszámítása alatt látható oldalak számát illetően. Ezen paraméter nélkül előfordulhat, hogy a tanuló megtekinti a lecke egyik elágazását, annak minden kérdésére helyesen válaszol, majd maximális pontszámmal kilép a leckéből.

    Bekapcsolt testre szabott pontozás esetén a tanuló az általa a lecke összpontszámából százalékosan elért pontok száma lapján pontozódik.
  21. Emellett kikapcsolt testre szabott pontozásnál egy elágazási táblázat esetén a tanulónak módjában áll ugyanazt az ágat többször is bejárni. A pontszám kiszámítása azonban a megválaszolt egyedi kérdések alapján történik. Ennek megfelelően ugyanannak a kérdéssornak az ismételt megválaszolásával nem növekszik a pontszám. (Éppen ellenkezőleg: maga a pontszám csökkenni fog, mivel a látott oldalak száma a nevezőbe kerül, ha a pontok kiszámítása ismétléseket tartalmaz.) A tanulók adott leckében való tényleges haladásának ábrázolásához az egyes elágazási táblázatok oldalán megjelenik, hogy hány kérdést válaszoltak meg helyesen, hány oldalra látogattak el, és mennyi a pillanatnyi pontszámuk.

    Bekapcsolt testre szabott pontozásnál a tanuló akkor térhet vissza egy kérdéshez, ha azt a navigációs útvonal lehetővé teszi, és akkor szerezhet a kérdésre újból ponto(ka)t, ha a próbálkozásainak a száma nagyobb 1-nél. Ennek megakadályozására állítsa a próbálkozások számát 1-re.
  22. A lecke végét vagy az adott helyre való konkrét ugrással, vagy a lecke utolsó (logikai) oldaláról a következő oldalra való ugrással érik el. A lecke végének elérésekor a tanuló kap egy gratulációt tartalmazó üzenetet, és megjelenik előtte az elért pontszám. A pontszám a (helyesen megválaszolt kérdések száma / megtekintett oldalak száma) * a leckére adható pontszám.
  23. Ha a tanuló nem éri el a lecke végét és távozik, akkor a legközelebbi visszatérésekor lehetősége van a lecke elejétől az újrakezdésre, vagy onnan folytathatja, ahol az utolsó helyes választ adta a lecke során.
  24. Az ismétlést lehetővé tevő lecke esetén a tanár a lecke "végső" pontszámát illetően választhat a legjobb pontszám használata és a pontok átlagának a figyelembevétele közül. Ez a pontszám például a Pontok oldalon jelenik meg.
  25. Tömbös oldalak: a tömb olyan kérdéshalmaz, amelyből egy vagy több kiválasztása véletlenszerűen történik. A tömböket tömb vége oldallal kell lezárni (ellenkező esetben a lecke végét a rendszer tömb végeként kezeli). Az egy tömbbe tartozó kérdések közüli véletlenszerű kiválasztás a "Tömbön belüli véletlen kérdés " ugrópontként való kiválasztásával érhető el. Az egy tömbbe tartozó kérdések vagy a tömbből való kilépést szolgáló tömb végéhez kapcsolódnak, vagy a tömbben még nem vett kérdéshez kapcsolódnak, vagy pedig a lecke egy tetszőleges oldalára ugranak. Ezzel véletlenszerű elemet tartalmazó forgatókönyvek hozhatók létre a leckemodul felhasználásával.

Az összes súgó mutatója