Kérdések
Egy téma alapos átgondolásának megfelelő eszköze, ha kérdéseket teszünk fel vele kapcsolatosan. Ha jó kérdéseket kapunk, az elősegíti, hogy az információkat összerendezzük, értékeljük meglévő elképzeléseinket és új ötleteket fogalmazzunk meg.
Az olyan kérdezési technikát, amelyek kifejezetten mások tanulásának elősegítését célozzák, szókratészi kérdezésnek nevezik.
A szókratészi kérdések arra késztetnek, hogy alaposan odafigyeljünk a másikra, a kérdést pedig támogató, konstruktív és lehetőleg szembeállítást nélkülöző módon fogalmazzuk meg.
Íme néhány példa az ilyen kérdésekre:
Tisztázó kérdés
- Mit ért azon, hogy ______?
- Gondolatmenetének mi e lényege?
- Hogyan kapcsolódik a _____ a _____-hoz?
- Meg tudná fogalmazni ezt más módon?
- Lássuk, jól értem-e Önt; arra gondol, hogy _____, vagy hogy _____?
- Hogyan függ ez össze a problémánkkal/megbeszélésünkkel/témánkkal?
- Tudna mondani egy példát?
Feltételezéseket ellenőrző kérdések
- Miből indul ki?
- Mire gondolhatnánk ehelyett?
- Érvelése teljesen azon az elképzelésen alapszik, hogy _____. Hogyan igazolná ennek a helyességét?
- Ez minden esetben igaz?
Okokra és bizonyítékokra kérdező kérdések
- Elmondaná ezzel kapcsolatos érveit?
- Hogyan vonatkozik ez az adott esetre?
- Van-e okunk kételkedni ebben?
- Ki mondhatja meg, hogy ez igaz-e?
- Milyen érvek alapján jutott erre a megállapításra?
- Hogyan állapíthatnánk meg azt, hogy ez igaz-e?
Szempontokra és nézőpontokra irányuló kérdések
- Mit ért ezen?
- Mi volna ennek a következménye?
- Milyen másik lehetőség merül itt föl?
Implikációkat és következményeket firtató kérdések
- Hogyan deríthetnénk ezt ki?
- Mire vonatkozik ez a kérdés?
- Hogyan oldhatnánk meg ezt a kérdést?
- Egyáltalán, lebontható ez a kérdés?
- Világos-e ez a kérdés? Értjük ezt?
- Könnyű vagy nehéz megválaszolni ezt a kérdést? Miért?
A kérdések Paul, R. (1993). Critical Thinking: How To Prepare Students for a Rapidly Changing World: Foundation for Critical Thinking, Santa Rosa, CA. munkájából származnak.