Elektronikus napló

Kréta e-mail

E-learning

KRESZ

Étkezés

Ki olvas minket

Oldalainkat 73 vendég böngészi
Címlap Diákoldal
Koszta Józsefre emlékezünk PDF Nyomtatás E-mail
2020. április 15. szerda, 05:42
Székelyföld szülötte volt, de a szentesi táj szerelmese lett. "Csak itt érzem magam jól, és csak itt tudok igazán dolgozni. Összes munkáim,amelyekkel feltűnést keltettem, mind-mind a tanyai alkotásaim" - vallotta.

 


Több mint három évtizeden át itt alkotott, az alföldi táj legnagyobb festője volt. Koszta Józsefre emlékezünk Tímár Ferenc segítségével születése évfordulóján.

159 éve, 1861. március 27-én született Brassóban Koszta József (1861–1949) festőművész, a Munkácsy-tradíciót folytató alföldi irányzat egyik legjelentősebb képviselője.


Székely család gyermeke, elemi és középiskoláit szülővárosában végezte. 1882/83-ban a bécsi akadémia vendéghallgatója-, majd 1885–88 között a budapesti Mintarajziskolában Greguss János, Lotz Károly és Székely Bertalan tanítványa volt. 1891-ben ösztöndíjjal a müncheni akadémiára került, hazatérése után Benczúr Mesteriskoláját látogatta. 1897-ben Hazatérő aratók c. paraszti témájú életképével elnyerte a
Műbarátok ösztöndíját, 1900-ban pedig a párizsi Salon Mention Honorable kitüntetését. Rövid ideig Nagybányán dolgozott, ahol Ferenczy Károly művészete hatott rá.


1906-ban elnyerte a Fraknói-díjat, amelyből két évet Rómában tölthetett. A Mezei munkások c. képére kapott Röck-díjból Párizsba, majd az Andrássy-díjból Belgiumba és Hollandiába látogatott.


Külföldi útjai után az 1910-es évektől az Alföldön telepedett le. Rövid ideig a Szolnoki Művésztelepen festett, majd kibérelte a szentesi festő Lakos János Pál Berekhát 25 alatti műtermes tanyáját. A Singer és Wolfener kiadónak festett képei árából később saját tanyát és 15 hold földet vett a Várháton (Felsőret 37/A.). Három termékeny évtizeden át a szentesi határban gazdálkodott és alkotott - tanyavilág festőjeként vonult be a művészettörténetbe. Impresszionizmusa súlyos, festése pasztózus, az ecsetvonásai szenvedélyesek. Az erõs alföldi fényeket az árnyékok sötét színeivel erõsíteti fel. A bibliai jeleneteket is saját korának emberei közé helyezi az árnyékokkal tarkított alföldi napsütésbe - írták róla. Első önálló kiállítását 1917-ben az Ernst Múzeumban rendezte, amelyen a kritika és a közönség egybehangzóan a vezetõ mesterek közé emelte.

 

"Csak itt érzem magam jól, és csak itt tudok igazán dolgozni. Összes munkáim, amelyekkel feltûnést keltettem, mind mind a tanyai alkotásaim" - nyilatkozta ekkor, és később is Szentesről.


A zord, gyakran zsémbelődő Koszta nem volt sem társasági ember, sem bohém művész - így nem sok barátja volt. "A Festőék" - mondták rájuk a szentesiek, ha feltűnt valahol élete társával, Annuskával. Művésztársai közül Fényes Adolf egyenesen hörcsögnek "becézte". Számos kitüntetést és díjat érdemelt ki művészetével. 1917-ben Wolfner-díjjal jutalmazták, 1929-ben a Barcelonai Világkiállításon a Berekháti szélmalom címû képével aranyérmet nyert. 1935-ben állami festészeti aranyérmet, 1948-ban - az alapítása évében - Kossuth-díjat kapott.

A második világháború idején egészsége meggyengült. Művészi pályája végakkordjaként 1948-ban gyûjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. Budapesten hunyt el 1949. július 29-én, ott temették el.


Muskátlis kislány című képe 1938-ban a Szépművészeti Múzeumba, majd a Nemzeti Galériába került, ahol más képeit is őrzik. Hagyatékának jelentős része, 29 festmény a szentesi múzeum tulajdona lett, melyek állandó tárlaton láthatók - ennek okán 1949-ben a múzeum felvette a nevét. Egyik legavatottabb kutatójának, Bényi Lászlónak a Koszta-albuma 1959-ben jelent meg először. Rózsa Gábor (1944-2006) mérnök-múzeológus az 1980-as évektől elhivatottan ápolta a Mester emlékét, számos adatgazdag és irodalmi értékű cikket publikálva róla. Szentesen 1962-ben a Marx tér déli házsorából kialakult utcát-, majd 1992-ben a Kertváros általános iskoláját neveztek el róla. A Zrínyi utca 2. szám alatti városi házát 1969 óta emléktábla jelöli, utcája elején ugyanekkor domborműves emlékoszlopot állítottak fel, amely Borsos Miklós szobrászművész alkotása. Egykori tanyájának sajnos már csak a romjai láthatók a várháti határban. A Fiumei úti temetőben levő síremlékét Szentes város gondozta.

 

2008-ban a nevét viselő civil szervezet, a Koszta József Klub tagjai kiderítették, hogy a festő egy másik, jelöletlen sírban nyugszik. Ezt követően a hamvakat exhumálták, és a szentesi Kálvária temető díszsírhelyén feleségével, Szeifert Annával együtt ünnepélyesen újratemették.

Bővebb információk a mellékletekben és a Wikipédia szócikkben:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Koszta_J%C3%B3zsef

 

Forrás:
https://www.facebook.com/timar.ferenc.581/posts/229127101802177

 
IWIWTwitterFacebookMyspace bookmark

Adó 1%

Referenciák

 

 

 

 

Határtalanul

Határtalanul beszámoló



Csengetési rend

 1.óra 7:45  - 8:30
 2.óra 8:45  - 9:30
 3.óra 9:40  - 10:25
 4.óra 10:35 - 11:20
 5.óra 11:30 - 12:15
 6.óra 12:20 - 13:05

Ebédfizetés

2020. ? ?-?.?.

Hétfő, Kedd, Szerda

7:30 - 12:00

13:00 - 16:30

Nyári szünet


Már csak
van hátra a nyári szünetigl!

Fogadóróra

Intézményünkben a következő fogadóóra

2020. ? ?.(?),

16.30-17.30 között lesz.


Copyright © 2012 Koszta József Általános Iskola. Minden jog fenntartva!
Webdesing: Szeri Tamás, redei.hu, Joomla template