A szentesi Koszta József Általános Iskola adhatott otthont az Általános iskolások tehetséggondozása informatikával az ISZE (Informatika‐Számítástechnika Tanárok Egyesülete) Tehetségpontban pályázat (pályázati azonosító: NTP-ITM-12-P-0050) megvalósításának.
A pályázat keretén belül 14 szentesi tanuló táborozhatott. A tanulók a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskolából, a Klauzál Gábor Általános Iskolából és Koszta József Általános Iskolából érkeztek.
Az egyhetes rendezvényen a gyerekek megismerkedtek a kooperatív tanulás, a matematika, a fizika, a biológia és a kémia az informatikai modellezésével, alkalmazásával.
1. nap: ismerkedés
Az első napon a tanulók megismerkedését segítő modullal kezdtük a tábort. Első feladatként mindenki kapott egy lapot, amelyen egy címer és egy zászló volt. A feladat szerint, hogy a zászlóba egy jellemező tulajdonságát kellett a tanulónak beleírni (pl. Józsi a beszédes). A címert négy részre osztották és előre megadott kérdésekre kellett válaszokat adniuk. A feladat lezárásaként ülőkört alkottak a gyerekek és minden tanuló bemutatta „saját címerét”.
Ezután csoportokat alakítottunk. Egy képet négy részre vágtam szét és összekevertem. A gyerekek választottak egy képdarabot. A képdarabokból kellett az eredeti képet kirakniuk. Az összetartozó képek tulajdonosai alkottak egy csoportot. További feladatokat csoportban végezték a diákok.
A csoporttagok egy adott témában meghatározott idő alatt elmondtak egy témáról a véleményüket. (Szóforgó módszer)
Majd csoportlogót és csoportjelmondatot terveztek és csoportszabályt fogalmaztak meg még mindig papíron. Majd a foglalkozás második részében végre bekapcsolhatták a számítógépeiket és kezdődhetett a munka informatikai része. Rajzprogram segítségével megrajzolták a címerüket, szövegszerkesztővel elkészítették a csoportszabályaikat, montázst készítettek a nap képeiből és a legvégén önértékelést hajtottak végre.
2. nap: fizika és matematika az informatikában
A második és a harmadik napon az informatika a fizikában és a matematikában témakörrel foglakoztunk A fő témánk az energia volt. Az első feladatnál interaktív táblát használva gondolattérképet próbáltunk készíteni az energiáról, majd oktatási oldalakat tekintettünk meg. A hét nagy kedvencét is ebben a témakörben találtuk meg, mégpedig az Energia gördeszka-park szimulációban (http://phet.colorado.edu/hu/simulation/energy-skate-park). Interaktív táblán és a számítógépen is sokat „játszottak” ezzel a programmal.
Hagyományos kísérleteket is végeztünk gravitációs és mozgásenergia majd rugalmas energia témában. Nagyon tetszett a gyereknek, hogy saját maguk hajtották végre a kísérleteket.
Lezárásképpen megbeszéltük, hogy a kerékpárdinamó is egy generátor és szimulációkat néztünk meg a generátorokról és az energiaátalakításokról. Majd digitálisan és nyomtatott módon is feladatlapokat oldottak meg páros és egyéni munkaformában.
A nap második felében megvizsgáltuk miből nyerhetünk energiát. Itt elsősorban a www.energiakaland.hu weblap anyagait használtuk fel.
Tanári bemutatásban a cukor égetésével kapcsolatos kísérleteket láthatták a diákok.
A feladatuk pedig az volt, hogy plakátot, montázst vagy prezentációt készítsenek a „Hogyan takarékoskodjunk az energiával” témakörben A nap végén csoportmunkában energetikai diagramokat, és villanyszámlákat elemeztek.
3. nap fizika és matematika az informatikában
A harmadik napon arra kerestük a választ, hogy honnan származik az energia. Erőműveket néztünk a wikipédián és különböző szempontok szerint csoportosítottuk. Majd az interaktív tábla segítségével, Magyarország vaktérképén, megpróbáltuk az erőművek helyét megtalálni. Ezután puzzle készítő program segítségével erőművek képeit „szedték szét” majd „állítottak össze”. Olyannyira tetszett ez a program illetve a puzzle-k, hogy ezen a napon az egyik közösségi portálon csoportot alakítottunk. Ide töltötték fel és osztották meg a gyerekek a munkáikat. Próbálták egymás munkáit kirakni és értékelni.
Ezután megbeszéltük, hogyan lehet különböző erőmű maketteket, modelleket készíteni és egy egyszerű szélforgót csináltunk is. Nagy sikere volt a szituációs játéknak is. Egy képzeletbeli városházán új szélerőmű telepítésének tervéről tartanak megbeszélést. Négy szereplőnek kell az érveit meghallgatniuk, majd a szereplők bőrébe bújva érveket és ellenérveket sorakoztattak fel a szélerőmű építése mellet vagy ellene.
Ezután egy feladatlapot oldottak meg a gyerekek, melyen az előbb megszerzett ismereteiket rendszerezték. Megismerkedtek a szélerőmű működésével. Legvégül újságcikket kellett írniuk meghatározott szempontok szerint egy szélerőmű felépítése ellen vagy mellette Szintén a közösségi portálra felkerültek az írások és ott tovább folyt a „vita”.
A nap második felében az energia-előállítás környezetterhelő hatásaival foglalkoztunk. Többek közt a globális felmelegedéssel, a sarki jégolvadással és az ózonlyuk változásával. Prezentáció segítségével az üvegházhatás okait, következményeit és lehetséges megelőzéseit mutatták be, majd kiselőadásban elő is adták. A nap végén egy filmet néztünk, melynek a címe ”A hülyeség kora” volt.
4. nap újra egy kis kooperatív csoportmunka
A negyedik napon ismét egy kooperatív tanulási módszer alkalmazása következett. Ráhangolódásképpen az asztalterítő nevű feladatot használtuk, ahol a tanulók az adott témával kapcsolatosan fogalmazták meg ötleteiket. Itt volt saját terület és közös területrész is. Megadott feltételekkel töltötték ki ezeket, majd az eredményeket kifüggesztettük, elemeztük.
Ezt követte egy nagyon izgalmas feladat. Annyira megtetszett a gyerekeknek, hogy több fordulót is kellett belőle csinálni. A feladat az volt, hogy minden csoport ugyanazt a szöveget kapja kezdésnek. A tanulók elolvassák a szöveget és folytatják a tetszés szerint a történetet meghatározott ideig, majd a tanulócsoportok óramutató járásának megfelelően helyet változattak és elfoglalják a következő csoport helyét. Az új csoportok elolvassák újra az egész története és folyatják a sztorit. Itt már egy kicsivel több időt kapnak. Így folytatódik tovább még körbe nem érnek. (Ezt a feladatot magyar órán is szokták játszani, de most nem papíron, hanem szövegszerkesztő segítségével kellett megoldani. Ez volt a nagy vonzerő.) Az elkészült munkákat a Robobraille programmal próbálták alakítgatni több-kevesebb sikerrel. Legvégén felolvasták a tanulók az így elkészült történeteket, ekkor nagy kuncogások hallatszódik, a változatos és fordulatos történetek hallatán. A közös munka értékelésével ért véget ez a rész.
A nap második felében is változatos pedagógiai módszereket ismertek meg a gyerek. Ráhangolódásképpen a gombolyagmódszerrel kezdtünk. Leültünk egy körbe és a kezemre kötöttem egy gombolyag végét. Elkezdtem mondani egy történetet. Majd a gombolyagot odadobtam az egyik tanulónak. ő folytatta a történetet és kezére hurkolta a fonalat és az egyik diáktársának dobta tovább. Így ment tovább, mígnem mindeni kezére került hurok és mindenki el nem mondta a saját történetrészét. Majd következett a visszafejtés fordított sorrendben. Itt a történetet fordított sorrendben mondtuk el. Ennél a feladatnál is igen mókás dolgok születtek.
Ezt követte a „Szakértői mozaik” feladat. Négy szoftverrel kellett a gyerekeknek megismerkedniük és alkalmazniuk önállóan. Elsőször az egy csoportban lévő diákok tanulmányoztak egy-egy szoftvert és megpróbáltak egy produktumot csoportosan elkészíteni. Majd új csoportok alakultak, ahol olyan csoportok jöttek össze, ahol mindenki csak egy-egy programot ismert. Ennek az új csoportnak pedig mind a négy szoftverrel kellett egy-egy tanulói munkát elkészítenie. Mindig az a tanuló vezette csoportot, aki ismerte a szoftvert. Ebben a témakörben egy keresztrejtvény készítő http://www.wordsearchmaker.net, egy interaktív tábla feladatkészítő (SMART Notebook), egy képekből rövid videót összeállító (Microsoft Photo Story 3) és egy interaktív sablonokból hasznos anyagokat készítő (http://www.classtools.net) alkalmazásokkal ismerkedhettek meg. Majd ezeket is feltöltötték a közösségi portálra és „játszottak” egymás feladványaival, majd értékelhették is őket. Ezután több érdekes program is előkerült a gyerekek kincses tárjából, mint például a http://www.jibjab.com/.
5. nap egy kis biológia, kémia
„A víz a természetben” című témakörrel kezdtünk a napot. Először beszélgetéssel indítottuk, ahol a külső felszínformáló erőkről cseréltünk eszmét. Majd a tanulók prezentációt, montázst vagy plakátot készítettek a víz romboló és építő tevékenységéről, különböző előre meghatározott weblapok segítségével illetve önálló kutatásaik által. Majd értékeltük ezeket a munkákat.
A következő feladatban összefoglaló beszámolót készítettek a diákok „Mely élőlényeket, milyen mértékben határoz meg a vízi élettér” témakörben. Itt előre meghatározott videók megtekintése után tudtak jó beszámolót csinálni. Mivel sok horgász volt a csapatban így ők nagy örömmel a halakról készíttek beszámolókat.
A nap második felében a víz, mint energiaforrás témakört kutattuk. A foglalkozást ismétléssel, az energiaforrások csoportosításával kezdtük. Természetesen az interaktív táblát hívtuk segítségül. Megnéztük, hol vannak, mekkorák, miért épp oda építették. A gyerekek nagy csodálattal olvasták, hogy Szentes közelében Csongrádnál is tervben van egy vízerőmű építése, illetve a szintén Szentessel határos Békésszentandrás községnél is a duzzasztót átalakítják át vízerőművé. Majd Magyarország vaktérképén megpróbáltuk elhelyezni a létező vízerőműveket.
A következő feladatban az Excelt, mint „grafikonkészítő” programot használtuk fel „A vízenergia Magyarországon” című táblázat kördiagramban való alkalmazásához. Mivel a tanulók többsége nem használta még ezt a programot, ezért frontális osztálymunkával ismerkedtünk meg vele
Ezt követte egy olyan prezentáció elkészítése, amelyben tájékoztatót készítettek, miért jobb a megújuló energiaforrásokat használni. A napot egymás anyagainak elemzésével és a tanulói kérdőívek kitöltésével fejeztük be.
A héten a fényképek és a feladatok megoldásai folyamatosan kerültek fel egy online fájltároló (dropbox) szerverre, így napi szinten láthatóak voltak a fényképek és tanulói munkák a meghívott kollégák számára
Nagyon tanulságos és eredményes hét volt A gyerekek is élvezték a munkát új barátságok kötettek és az ismerősök is új oldalukról mutatkoztak be egymásnak.
A tábor munkáját Gedai Anett és Ficsor Tamás diákmentorok nagymértékben segítették.
Köszönet a program kidolgozóinak: Bondorné Hegyi Margitnak, Kőnigné Ferencz Zsuzsannának, Fülöp Márta Mariannak.
(A tehetséggondozásokról cikkek olvashatók: http://www.isze.hu/download/inspiracio/NTP-TTM-12-P-0018.pdf oldalon.)
Képek:
|