|
HATÁRTALANUL BESZÁMOLÓ
Kosztások kirándulása határon túlra
HAT-KP-1-2023/1-000221
Szentesi Koszta József Általános Iskola 7. c osztály
2024. május 27-31.
Kosztás szívvel Erdély szívében - a Szentesi Koszta József Általános Iskola 7. c osztályos tanulóinak
kirándulása Erdélyben. Célunk: A történelmi, irodalmi emlékeink, emlékhelyeink megtekintése, a
földrajzi sokszínűségének segítségével a magyarságtudat erősítése, az általános műveltség
kiszélesítése iskolánk diákjainak körében. A határon túli gyermekekkel való kapcsolat erősítése a
nemzeti összetartozás jegyében, valamint hagyományos mesterségek megismerése révén.
Előkészítő órák, események
1. A Barangoló digitális tartalom segítségével felidéztük a Gyilkos-tó keletkezésének mondáját, virtuális sétát tettünk Kolozsvár történelmi nevezetességei között.
2. Megismertük és megbeszéltük a buszos utazás szabályait és illemtanát.
3. 2024. május 7-én szülői értekezletet tartottunk a résztvevő diákok szüleinek.
KIRÁNDULÁS 2024. május 27-31.
1. nap 2024. május 27.
Reggel izgatottan gyülekeztünk az iskola előtt. A személyes iratok ellenőrzése után elindultunk Erdély felé. Első megállónk a Partiumban, Nagyváradon volt, ahol elsétáltunk a várhoz. Előtte megismerkedtünk a vár történetével. Mindenkit lenyűgözött a felújított épületegyüttes, ahol II. Rákóczi György töltötte utolsó napjait. A vár udvarán I. Szent László király szobrát is megnéztük, felidéztük a lovagkirály hősi tetteit. Folytattunk utunkat a Király-hágóig. Az Erdély kapujának is nevezett helyen megcsodáltuk a kilátást, majd Torda felé vettük az irányt. Itt megtekintettük a sóbánya lenyűgöző földalatti világát. Ezután Küküllőmező felé indultunk, ahol a szállásunkon finom vacsorával és igazi székely vendégszeretettel vártak bennünket.
2. nap 2024. május 28.
A második nap hatalmas élményeket és kalandokat tartogatott számunkra. Szállásadónk, Ákos vezetésével dzsipekkel indultunk útnak Székelyvarság felé. A dzsipek egészen a helyi kilátóig vittek bennünket, ahol csodálatos látvány tárult a szemünk elé. Ákos rendhagyó földrajz és történelem órát tartott nekünk, megismerkedhettünk Erdély földrajzi és történelmi múltjával és jelenével. Lenyűgöző előadása a székelység sorsáról sokunknak könnyet csalt a szemébe. Az előadást követően ismét dzsipekbe ültünk és folytattuk utunkat Székelyvarság látványossága, a Csorgókő vízesés felé. A bátrabbak meg is mászták a vízesést. Ezután Szász Zsolt zsindelykészítő mesterhez látogattunk el, aki beavatott bennünket mestersége rejtelmeibe. Egy finom, meleg ebéd után ismét dzsipekbe ültünk és a Madarasi Hargita felé vettük az irányt. Szerencsések voltunk, hiszen egy óriási vihart követően ismét kisütött a nap, így lehetőségünk volt felmászni Székelyföld legmagasabb csúcsára, 1800 méter magasra. Leróttuk tiszteletünket a csúcson felállított székely zászlónál. A hely misztikus hangulatát a tetőn szétszórtan felállított apróbb-nagyobb kőhalmok és kőfeliratok, valamint a keresztek és kopjafák csak fokozták. Vacsora előtt a helyi templomban közös vecsernyén vettünk részt a székelyvarsági Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola diákjaival. A tisztelendő úrtól megtudtuk, hogy májusban minden este mennek a gyerekek vecsernyére, ahol az édesanyákért mondják el imáikat. Ezután közösen néztük meg a naplementét. Ezzel zártuk a napot, amely méltó befejezése volt az átélt csodáknak.
3. nap 2024. május 29.
Reggeli után Csíksomlyó felé vettük az irányt, ahol megtekintettük a kegytemplomot. A Csíkszereda melletti Csíksomlyó a Kárpát-medence legismertebb zarándokhelye, a minden évben megrendezett pünkösdi búcsú a legnagyobb katolikus rendezvény egész Erdélyben. A neobarokk stílusú ferences kegytemplomban őrzik a világ egyik legnagyobb méretű kegyszobrát, a csodatévő Mária-szobrot. Néhányan sorba is álltunk és elmondtuk az imát csodatévő Máriának. A szakadó eső miatt a búcsú színhelyét nem tudtuk meglátogatni, így a Szent Anna-tó felé indultunk tovább. Itt már csak szemerkélt az eső, így túravezetőnk segítségével megismerkedhettünk a Mohos-tőzegláp világával. Megnézhettük az itt honos növényeket és meghallgattuk a tőzegláp kialakulásának történetét. Megtudtuk, hogy tőzeglápban található jégkorszakból származó növények, például a tőzegrozmaring, szigorúan védettek. Gyalogosan folytattuk utunkat a Szent Anna-tóhoz, amelynek partján megpihentünk, majd körbesétáltuk a tavat és gyönyörködtünk a látványban. A séta után buszra ültünk és a szállásunk felé vettük az irányt. Útközben óriási élményben volt részünk, mert a buszból láthattunk medvét és rókát is. Este Nagy Attila sajtkészítő mesterrel találkoztunk, aki beavatott bennünket az állattartás és a sajtkészítés rejtelmeibe és előadása után megkóstolhattuk az általa készített nagyon finom sajtokat.
4. nap 2024. május 30.
A népművészet megismerésének jegyében indultunk útnak Korondra. Első megállónk a Korondi Szakközépiskola volt, ahol már vártak bennünket. Az igazgatónő megmutatta a szépen felújított iskolát, bemutatta a romániai iskolarendszert, majd meglátogattunk egy tanítási órát, amibe bátran bekapcsolódhattunk. A csengőszó után Illyés Vészti Mihály fazekasmester műhelyét kerestük fel, ahol Rozika néni mesélt a mesterségükről és megtudhattuk, hogy szentesi kötődései is vannak. A műhelyben tanúi lehettünk a csodaszép népművészeti alkotások elkészítésének. Korond után a következő megállónk a Gyilkos-tó volt, amelynek születéséről számos legendát és mondát ismerünk. Ezeket már a buszon felidéztük és kíváncsian vártuk, hogy milyen látvány tárul a szemünk elé. A tóparti séta után elindultunk a Békás-szoros felé. A Kárpátokban található tektonikus eredetű szoros a környék egyik legszebb látnivalója. A Hagymás-hegységben található szurdok 1971 óta védett terület, és része a Békás szoros-Nagyhagymás Nemzeti Parknak. A Békás-szoros nevét az azonos nevű Békás patakról kapta, amely egyben felelős a szoros kialakításáért. A vízesések és patakok mentén tett sétánk után indultunk vissza a szállásunkra. Útközben megálltunk és megcsodáltuk a zeteváraljai víztározót.
5. nap 2024. május 31.
Korán reggel útnak indultunk Magyarországra. Utunk során felidéztük a Petőfi Sándorról tanultakat, majd Segesvár történelmi városközpontjában tettünk sétát, és átismételtük történelmi ismereteinket I. Rákóczi György fejedelemmé választásáról és II. Rákóczi Ferencnek a segesvári országgyűlésben játszott szerepéről. Megcsodáltuk a hangulatos utcácskákat és gyönyörködtünk a kilátásban. Ezt követően Déva felé vettük az irányt. Déva váránál megálltunk és irodalmi tanulmányainkból Kőmíves Kelemen balladájáról beszélgettünk. A megálló után Szentes felé indultunk és élményekkel, kalandokkal teli utunk után az esti órákban értünk haza.
|
Archívum
