Tanulmányi kirándulás Szentesi Koszta József Általános Iskola 7. a osztály -Erdély szívében- kirándulás a hagyományok és természeti csodák földjére
Célunk: A természeti látnivalók felfedezése során diákjaink megismerjék az adott tájegységhez kapcsolódó hagyományokat, kulturális értékeket. A program során hangsúlyosan jelent meg az általános iskolai tananyaghoz illeszkedő kulturális örökséget bemutató ismeretek átadása. A helyi gazdaságok és az ott élő emberek mindennapjaiba betekintést nyerve a tanulóink megismerhették a székely hagyományokat, életmódot, ezzel is erősítve magyarságtudatukat.
Előkészítő órák és események:
1. A Barangoló digitális tartalom segítségével ismerkedtünk a külhoni magyarság elhelyezkedésével, összetételével. Ismerkedtünk a kirándulás leendő helyszíneivel.
2. Megismertük és megbeszéltük a buszos utazás szabályait és illemtanát.
3. 2026. május 4.-én szülői értekezletet tartottunk a résztvevő diákok szüleinek.
Kirándulás: 2026. május 18-22.
1. nap: 2026. május 18.
Reggel izgatottan gyülekeztünk az iskola előtt, hiszen kezdetét vette erdélyi kirándulásunk. A személyes iratok ellenőrzése után útnak indultunk Erdély felé.
Első állomásunk a Partium egyik legjelentősebb városa, Nagyvárad volt. Itt felkerestük a várat, miközben megismerkedtünk annak gazdag történelmével. A szépen felújított épületegyüttes mindenkit lenyűgözött. Megemlékeztünk arról is, hogy itt töltötte utolsó napjait II. Rákóczi György. A vár udvarán megtekintettük I. Szent László király szobrát, és felidéztük a lovagkirály életének fontos eseményeit és hőstetteit.
Utunk ezután a Király-hágóhoz vezetett, amelyet méltán neveznek Erdély kapujának. A gyönyörű panoráma és a lenyűgöző természeti környezet mindenkit elvarázsolt.
Következő állomásunk a tordai sóbánya volt, ahol bepillantást nyerhettünk a föld mélyén rejlő különleges világba. A hatalmas föld alatti termek és a sóbánya egyedülálló látványa maradandó élményt jelentett számunkra.
A nap végén Küküllőmezőre érkeztünk, ahol szállásadóink finom vacsorával és szívélyes székely vendégszeretettel fogadtak bennünket. Az élményekben gazdag első nap után kellemes hangulatban pihentük ki az utazás fáradalmait.
2. nap: 2026.május 19.
Reggeli után Csíksomlyó felé indultunk. Elsőként a híres kegytemplomot kerestük fel. A Csíkszereda mellett található Csíksomlyó a Kárpát-medence legismertebb zarándokhelye, ahol minden évben megrendezik a pünkösdi búcsút, Erdély legnagyobb katolikus vallási eseményét. A neobarokk stílusú ferences kegytemplomban sok történelmi és vallási érdekességet hallottunk idegenvezetőnktől, Ákostól.
Ezt követően felsétáltunk a pünkösdi búcsú helyszínére, a festői szépségű Nyeregbe. Idegenvezetőnk érdekes és tartalmas ismertetőt tartott, amelynek köszönhetően sok új ismerettel gazdagodtunk a hely történelméről és jelentőségéről.
Délután a Szent Anna-tóhoz utaztunk. A tó partján rövid pihenőt tartottunk, majd körbesétáltuk ezt a különleges természeti kincset, miközben gyönyörködtünk a lenyűgöző tájban. Túravezetőnk segítségével megismerkedtünk a közeli Mohos-tőzegláp egyedülálló élővilágával is. Megfigyelhettük az itt élő növényfajokat, és érdekes előadást hallgattunk a tőzegláp kialakulásáról. Megtudtuk, hogy ezen a különleges területen több, még a jégkorszakból fennmaradt növényfaj is megtalálható, köztük a fokozottan védett tőzegrozmaring.
A természetjárás és az élményekben gazdag programok után buszra szálltunk, és a szállásunk felé vettük az irányt. A nap során szerzett ismeretek és a csodálatos természeti látványok maradandó élményt jelentettek mindenki számára.
3. nap: 2026. május 20.
Kirándulásunk harmadik napja számtalan izgalmas élményt és felejthetetlen pillanatot tartogatott számunkra. Reggel szállásadónk, Ákos vezetésével terepjárókba ültünk, és a Madarasi Hargita felé vettük az irányt. Az út során különleges élményben volt részünk: a természetben egy medvét is sikerült megpillantanunk, ami nagy izgalmat keltett a csapatban.
A Madarasi Hargitán lehetőségünk nyílt feljutni Székelyföld legmagasabb csúcsára, közel 1800 méteres magasságba. A csúcson leróttuk tiszteletünket a székely zászlónál, miközben gyönyörködtünk a lenyűgöző panorámában. A hely különleges hangulatát a hegytetőn található keresztek, kopjafák, valamint a látogatók által emelt kisebb-nagyobb kőhalmok és emlékkövek tették még meghatóbbá.
A finom ebéd elfogyasztása után Székelyvarság felé indultunk tovább. Elsőként a Csobogókő-vízesést kerestük fel, ahol a vállalkozó kedvű diákok a vízesés szikláin is felkapaszkodtak. Ezt követően felkerestük a település egyik látványosságát, a kilátót, ahonnan csodálatos panoráma nyílt a környező tájra.
Itt Ákos rendhagyó földrajz- és történelemórát tartott számunkra. Érdekfeszítő előadásából megismerhettük Erdély természeti adottságait, történelmi múltját és jelenét, valamint a székelység sorsát és mindennapjait. Szavai sokakat mélyen megérintettek, és még közelebb hozták számunkra a határon túli magyarság életét.
A nap folyamán Pál Levente zsindelykészítő mester engedett bepillantást mestersége fortélyaiba, és megtudhattuk, hogyan készülnek a kézzel faragott zsindelyek.
Ez után még Tófalvi Ildikó sajtkészítő mesterrel találkoztunk, aki beavatott bennünket az állattartás és a sajtkészítés rejtelmeibe és előadása után megkóstolhattuk az általa készített nagyon finom sajtokat.
Az élményekkel teli napot a helyi templomban zártuk, ahol közös esti imádságon vettünk részt a székelyvarsági Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola tanulóival. Az alkalom nemcsak lelki feltöltődést jelentett, hanem lehetőséget adott arra is, hogy megismerkedjünk a helyi diákokkal, beszélgessünk velük, és közelebb kerüljünk egymáshoz. Ez a meghitt együttlét méltó lezárása volt egy különleges, élményekben gazdag napnak.
4. nap: 2026. május 21.
A népművészet és Erdély természeti kincseinek megismerése jegyében indultunk útnak ezen a napon. Első állomásunk a lenyűgöző Gyilkos-tó volt, amelynek keletkezéséhez számos legenda és monda kapcsolódik. Ezeket már a buszon felelevenítettük, így izgatottan vártuk, hogy saját szemünkkel is megcsodálhassuk a különleges természeti képződményt.
A tóparti séta után a Békás-szoros felé vettük az irányt. A Kárpátok egyik legimpozánsabb szurdokvölgye meredek sziklafalaival, zúgó patakjaival és vízeséseivel mindenkit lenyűgözött. A Hagymás-hegységben található, tektonikus eredetű szoros 1971 óta védett terület, és a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park része. Sétánk során testközelből csodálhattuk meg a természet erejének nyomait és a táj páratlan szépségét.
A nap utolsó állomása Korond volt, ahol a székely népművészet hagyományaival ismerkedhettünk meg. Felkerestük Ravasz Árpád fazekasmester műhelyét, ahol a felesége mesélt a fazekasság múltjáról és jelenéről, valamint betekintést nyerhettünk a kézi festés aprólékos munkájába. Tanúi lehettünk annak, hogyan készülnek a híres korondi kerámiák, és megcsodálhattuk a mesterség szebbnél szebb népművészeti alkotásait. A sok élménnyel gazdagodva tértünk vissza szállásunkra.
2026.
5. nap: 2026. május 22.
Kirándulásunk utolsó napján kora reggel búcsút vettünk szálláshelyünktől, és megkezdtük hazautunkat Magyarország felé. Az út során felidéztük a tanév során tanult irodalmi és történelmi ismereteinket, különös figyelmet fordítva Petőfi Sándor életére és munkásságára, akinek emléke több erdélyi helyszínhez is szorosan kötődik.
Első megállónk Segesvár volt, Erdély egyik legjelentősebb történelmi városa. Sétát tettünk a hangulatos, középkori városközpontban, ahol megcsodálhattuk a színes épületeket, a szűk, macskaköves utcákat és a város egyedülálló történelmi hangulatát. A várnegyedből elénk táruló panoráma mindenkit lenyűgözött, miközben a város múltjával és nevezetességeivel is ismerkedtünk.
Segesvár után Déva felé folytattuk utunkat. A város fölé magasodó, történelmi jelentőségű Déva vára már messziről impozáns látványt nyújtott. A vár lábánál megállva felelevenítettük a magyar irodalom egyik legismertebb népballadáját, a Kőmíves Kelemen történetét. Az egyik tanuló elszavalta a ballada részletét, amely különleges hangulatot teremtett, és segített még közelebb kerülni a helyszínhez kapcsolódó legendákhoz és hagyományokhoz.
A rövid pihenőt követően továbbindultunk Szentes felé. Az utazás során közösen felidéztük az elmúlt napok legemlékezetesebb pillanatait, a látott természeti csodákat, történelmi emlékhelyeket és a közösen átélt élményeket. A sok kalanddal, új ismerettel és felejthetetlen emlékkel gazdagodva az esti órákban érkeztünk haza, lezárva ezt a tartalmas és élményekben gazdag erdélyi kirándulást.
Értékelő óra
A 7.a és 7.b osztály tanulói a kirándulást követő osztályfőnöki órákon közösen értékelték az átélt élményeket és tapasztalatokat. A beszélgetések során megosztották egymással benyomásaikat, és felidézték a program legemlékezetesebb pillanatait.
A tanulók számára különösen érdekes volt megtapasztalni, hogy a határainkon túl élő magyar közösségek mindennapjaikban is magyar nyelven kommunikálnak. Nagy figyelemmel hallgatták az általuk megszokottól eltérő szóhasználatot és nyelvi fordulatokat, amelyek új és izgalmas élményt jelentettek számukra.
Minden diák elmondta, melyik program vagy helyszín jelentette számára a legnagyobb élményt, valamint összefoglalták, hogy a kirándulás során mennyivel bővült történelmi, irodalmi és földrajzi ismeretük. A közös értékelés során többen meghatódva emlékeztek vissza arra az előadásra, amely a székelység múltját, küzdelmeit és kitartását mutatta be. Mély benyomást tett rájuk az a törekvés, amellyel az ott élő közösség őrzi és ápolja nyelvét, kultúráját és nemzeti identitását, valamint igyekszik ezeket az értékeket a következő nemzedékek számára is továbbadni.
Az értékelő órák során a tanulók egyetértettek abban, hogy a kirándulás nemcsak maradandó élményekkel gazdagította őket, hanem hozzájárult nemzeti összetartozásuk erősödéséhez, valamint a külhoni magyarság életének és értékeinek mélyebb megismeréséhez is.
A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából iskolánk aulájában PowerPoint-bemutató segítségével ismertettük meg a tanulókkal a székelyföldi kirándulás során felkeresett történelmi és természeti értékeket. A bemutató során kiemeltük azokat a helyszíneket, amelyek fontos szerepet töltenek be a magyarság történelmi emlékezetének, kulturális örökségének és nemzeti identitásának megőrzésében. A részt vevő diákok képeken és személyes élménybeszámolókon keresztül kaphattak betekintést a határon túli magyar közösségek életébe, valamint megismerhették azokat az értékeket, amelyek erősítik a nemzeti összetartozás érzését és a külhoni magyarsággal való kapcsolódást.
